Mondhatni felnőttkorba lépett a világháló magyar szeglete, 18 évvel ezelőtt, október 7-én regisztrálták be az első két .hu-ra végződő webcímet. A pionír a Magyar Tudományos Akadémia volt, a sztaki.hu és az ella.hu címekkel.
A Sztaki a legtöbb internetező számára a legnépszerűbb hazai szótárszolgáltatás miatt ismerős, a szotar.sztaki.hu webcímről, de a domain gazdája valójában az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet. A szintén általuk bejegyzett ella.hu viszont nem egy konkrét szervezet mozaikszava, ezt a címet Akadémia kifejezetten a levelezési rendszerének tartotta fent. Ezután közel egy évig kellett várni a harmadik, negyedik és ötödik helyezettre. 1992 szeptemberében a Veszéprémi Egyetem, illetve az ELTE kért saját domaint, illetve első gazdasági társaságként az AB-AEGON biztosító. 1993-tól már felpörögtek az események, legalábbis az akkori nagyságrendek szerint. Abban az évben 41 .hu címet foglaltak le, majd 1994-ben már kétszer ennyit.
Az első három év leginkább az állami szervezetek, felsőoktatási intézmények és technológiai cégek megjelenését hozta a .hu szférában, majd később egyre több gazdasági társaság, illetve magánszemély is késztetést érzett arra, hogy megjelenjen saját címmel az interneten.
Érdekes, hogy a magyarországi városok az internet térhódítását egyszerűen lekésték. Az első hazai város Sopron volt 1996-ban, amelyik levédte nevét, de a következőre 11 évet kellett várni, Pécs 2007-ben kapcsolt. A legtöbb település mind a mai napig nem rendelkezik saját domainjével, így például Szeged, Veszprém és Győr is kénytelen elviselni, hogy magáncégek üzemeltetik a hivatalosnak tűnő weblapokat. Szeged hivatalos oldala például a szegedvaros.hu, ami méltó büntetés a késlekedésért.
Jelenleg egyébként közel félmillió .hu-ra végződő domainnév létezik, s a tendenciákat nézve ez még messze nem a vége a növekedésnek. Manapság már bárki néhány kattintással szerezhet magának domainnevet, igaz a kezdeti időkkel ellentétben, ma már fizetni kell érte regisztrációs, illetve fenntartási díjat. Manapság viszont egyre ritkább, hogy nagy szervezetek kérnének címeket, sokkal gyakoribb a magánszemélyek felől érkező kérés, illetve a kiadóvállalatok és reklámügynökségek időszakos kampányokat támogató webcímei teszik ki a regisztrációs kérések jelentős részét.
Forrás: hwsw.hu