2012-től teljesen felborulhat a webcímek világa, ugyanis az eddig megszokott országokat, illetve szervezet típusokat jelölő legfelső szintű domainek mellett megjelenhetnek a teljesen egyedi végződések is.
A jövőben bármilyen cég, város, szervezet lehetőséget kap arra, hogy saját általános domain végződést (gTLD, generic top leve domain) regisztráljon, így ne lepődjünk majd meg 1,5 év múlva, ha egy-egy cég weboldala nem .com-ra, hanem saját nevére végződik. Míg ma jellemző, hogy egy vállalat online boltjának címe így néz ki: www.apple.com/store, a jövőben inkább így kell majd elképzelni: store.apple.
.akármi
Az ICANN becslései szerint közvetlenül az új lehetőség startja után több száz vagy több ezer jelentkező is akadhat új gTLD-igénylési szándékkal. A változás leginkább azoknak a nagy márkáknak jelenthet előnyt és lehetőséget, amik szeretnék elkerülni, hogy a márkanevükkel visszaéljenek, azt valamilyen módon kihasználják. A 90-es évektől kezdődő dotkom-korszak beköszöntével a védjegyvédelem a weben egészen új szintekre ért, s egy új termék vagy márka bevezetésekor kritikus probléma a domainek megszerzése a világ különböző országaiban.
Egészen idáig a webcímek végződései minden esetben egy országhoz tartoztak (ccTLD), mint például hazánk esetében a .hu, vagy valamilyen általános szervezeti beosztás szerint (gTLD) találkozhattunk .com (company), .net (network), .org (organization), .biz (business) vagy .edu (education) végű címekkel. Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) most szakítana ezzel a berögződéssel és szabadjára engedné az általános domain végződéseket.
Az elmúlt években már látszott, hogy elkezd felpuhulni a gTLD-el világa, ugyanis a fent felsorolt típusok mellett megjelent pár új kategória. Pár évvel ezelőtt ismerkedhettünk meg a .name, .info végződésekkel, illetve nemrégiben a pornós tartalmak is saját végződést kaptak .xxx néven. A jövőben viszont az ICANN stratégiája szerint már nem csak gyűjtőnevek szerepelhetnek a végződésekben, hanem egyedi azonosítók, tulajdonnevek, cégnevek is. A végződés hossza ráadásul nem feltétlenül kell hogy három karakter hosszú legyen, így elképzelhető a .ibm mellett mondjuk a .cocacola vagy a .mitsubishi is.
A nepperek helyett az ICANN keres az új címeken
A legnagyobb különbség az eddigi gyakorlattól az lesz, hogy eddig ha egy vállalat a webre érkezett, akkor többnyire szembesülnie kellett azzal, hogy a domain nevet már birtokolja valaki, hiszen .com és bármilyen országhoz köthető ccTLD címeket olcsón lehet vásárolni és fenntartani. Így a cégek kénytelenek voltak földrajzi terjeszkedés vagy bármilyen más ok miatt domain címeket vásárolni nagyon drágán. Az esetek többségében nepperekkel kellett egyezkedni, illetve sokszor előfordult, hogy valaki véletlenül tett szert egy címre, s egy napon szerencséje volt, s meggazdagodhatott belőle.
A kiterjesztett gTLD címeket viszont kizárólag a cégek regisztrálhatják, s csak a saját nevükre, mindenféle trükközés nélkül. A regisztráció ráadásul igen drága, hiszen 25 ezer dolláros igénylési díj és 185 ezer dolláros árcédula tartozik minden ilyen egyedi gTLD-hez. Amennyiben egy címre egyszerre többen jelentkeznének, akkor árveréses formában dől el, hogy kié lesz. A folytatás sem egyszerű, hiszen a subdomain regisztrálás is szabályozva van, az első 50 ezer darab ingyenes, majd minden egyes újabb alcím 25 dollárcentbe kerül.
Saját domain végződést Budapestnek is!
A nagyvállalatok mellett a nagyvárosok is a jelentkezők között vannak, s London, illetve Berlin után Budapest is ott lehet az elsők között, ami saját végződést kaphat. A fent említett regisztrációs költségek mellett azonban további feladatok is várnak egy szervezetre, ha saját gTLD-t szeretne, így az elkövetkezendő 1,5 évben Budapestnek bizonyítania kell, hogy alkalmas szakmai szempontból a bevezetésre és az üzemeltetésre, rendelkezik a megfelelő anyagi és infrastrukturális háttérrel. A .bud esetében például az aldomainek nyilvánvalóan továbbértékesítésre kerülnek, bárki számára elérhető lesz majd a .bud végződés, így a dotBUD Konzorciumnak azt kell bizonyítania, hogy képes ezt a feladatot ellátni.
A dotBUD Konzorcium célja egyébként, hogy a budapesti online közösség számára vezesse be a .bud végződést, s az új tartomány üzemeltetésének tervezésénél már figyelembe veszik a .hu TLD-lel kapcsolatos kritikákat. Leggyakrabban amiatt támadják a .hu-t kezelő ISZT-t, mert a regisztráció hosszú, két hetes várólista van, az adminisztráció és az ügyintézés pedig bonyolult. A .bud végződések kiosztása nem várólistás rendszerben történne, illetve már nem lenne szükség arra sem, hogy az igénylés papír alapon történjen.
A budapesti gTLD egyelőre csak terv, mindössze egy pályázati anyag formájában létezik. A feladat az, hogy a konzorcium hitelesen igazolni tudja az ICANN előtt, hogy a szervezetnek társadalmi támogatottsága is van. Az üggyel kapcsolatos hírek továbbítására, tájékoztatásra, illetve a közösség erősítésére ezért a konzorcium egy weboldalt hozott létre a dotbud.org címen, illetve egy támogatói Facebook-csoport is megjelent, ami ezen a linken keresztül érhető el.
Forrás: hwsw.hu